BezárásKépgaléria
Kezdőlap
RSS

Témakörök

Címkék

Történelem

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

Kommentek

2015. május 5. 15:16
Egyszerű kérdés, egyszerű válasz:
8 db 8 ohmos hangszórót, szeretnék , sorba és párhuzamosan kötni.
a 20-ast a 16-ossal párral , a 13 as...
2015. április 23. 16:23
Hello Gábor!

Nincs mit. :)
Nekem nincs személyes tapasztalatom sem ezekkel a hangszórókkal, sem pedig a hangváltóval. De mivel mind a három...
2015. április 23. 12:37
Köszi a segítségedet!
lehet megtartom a fent említett magas sugárzót.A hangváltó,amit kinéztem:

SAL HVP 28 2 utas


terh.: max. 600...
2015. április 22. 11:46
Hello Gábor!


Amíg Subvoice nem olvassa és esetleg nem bírál felül :), addig elsőre neked is azt tudnám ajánlani mint Borsi Tamásnak.
" -...
2015. április 20. 18:47
Üdv.Egy kérdésem lenne:
Szeretnék egy CPA 15-400 típusu hangszórót vásárloni

Műszaki adatok
Max. terhelhetőség (zenei/színusz):...
2015. április 18. 15:39
Hello Tamás!

Ha tőlem is elfogadsz egy kis segítséget, akkor én erre azt mondanám:
- Hogy a magassugárzó szükséges teljesítménye függ a...
2015. április 18. 15:16
Helló Subvoice!

Köszönöm a segítséget!
Amit leírtál, az OK. Területet is, stb-t is számolok, nem ez a gáz.
Programot is használok, és...
2015. április 16. 19:18
Akárhogy nézem ez a képlet nem jó, mert a cső keresztmetszetét a hangnyomás is befolyásolja.
2015. április 12. 22:54
A cső térfogata helyesen természetesen r*r*pi*hossz. Az előbb a hossz kimaradt (a cső egy henger).
2015. április 12. 20:02
Ha jól értem a képletet, akkor ez gyök alatt a cső hangolási frekvenciája szorozva a cső térfogatával? Szerintem ezt/ilyesmit számolnak a...

A hangváltó 2. rész

Nyomtatás
Hangdobozépítés, 2007. július 21.
A hangváltók építésekor előforduló alkatrészekről és ezek alapkapcsolásairól lesz szó, beleértve a hangdobozok különféle nyavajáinak gyógyítására kitalált áramköröket is. A villamosságtan ismeretek totális hiánya nem akadály.

Passzív alkatrész alapok

A passzív szűrőkben háromféle alkatrészt szokás használni, ezek a tekercs, a kondenzátor és az ellenállás. A tekercsnek induktivitása, a kondenzátornak kapacitása, az ellenállásnak pedig csak így szimplán ellenállása van. Mértékegységeik rendre Henry (H), Farád (F) és Ohm (Ω, R).
Az első kettőnél az alap mértékegység nagyon nagy induktivitást és kapacitást jelent, a passzív hangváltókban ezeknek a törtrészeivel találkozunk. A két gyakori váltóegység a milli és mikro. A milli az ezred rész (0,001), a mikro pedig a milliomodrész (0,000001). A millit a kis "m" betűvel, a mikrot a µ (görög "mű") betűvel jelöljük. Mivel a µ előállítása a számítógépes környezetben nem mindig triviális, helyette sokszor a rá leginkább hasonlító "u" betűvel jelölik. A passzív hangváltókban használt tekercsek tipikusan a 0,1-3,3 mH tartományban, a kondenzátorok az 1-33 µF tartományban mozognak, persze vannak esetek, amikor ezeknél kisebb illetve nagyobb értékekre van szükség, de a nagyságrend mindenképpen ez. Néha előfordul, hogy egyes leírásokban illetve kapcsolásokon a mikrot is a kis "m" betűvel jelölik, de a nagyságrendek ismeretében rá fogsz jönni, hogy ha egy tekercshez 330 mH-t írnak, akkor ott nem millihenryről, hanem mikrohenryről van szó és a boltban az eladónak nem okozol vidám perceket azzal, hogy 330 millihenrys tekercset kérsz.

A hangváltóban használt alkatrészek áramköri jelei
Az alkatrészeket az áramkörben szimbólumokkal jelölik. A tekercsé egy "hurka", a kondenzátor két egymás mellé húzott vonal, az ellenállás egy téglalap. A tekercs jele L, a kondenzátoré C, az ellenállásé R. Ha több van belőlük akkor beszámozzák, pl. L1, L2, R1, R2 stb. Az értéküket vagy a kapcsoláson közvetlenül az alkatrész mellett, vagy a kapcsolás mellett az alkatrészre a szövegben hivatkozva adják meg. Az értéket általában kétféle módon adják meg, az első megoldás egyértelmű, pl. 3,3 µF, de előfordul, hogy a váltószámot (mikro, milli) a tizedesvessző helyén szerepeltetik, pl. 3µ3. Ezek a jelölések ekvivalensek.
Az alkatrészek értékei általában az E6, E12 vagy ritkábban az E24 értékeket követik. Ez azt jelenti, hogy a skálát 1-10 között 6, 12 vagy 24 közre osztják fel méghozzá logaritmikusan. Az E12 skála értékei rendre 1-1,2-1,5-1,8-2,2-2,7-3,3-3,9-4,7-5,6-6,8-8,2 illetve ennek tízszereze/százszorosa/stb. Az E6 skálában minden második érték kiesik, az E24-ben pedig még részletesebb a felosztás. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha olyan érték kell, ami nincs a skálán? A legtöbb esetben különösebb következmények nélkül használható a legközelebbi E12 érték, az eltérés a hangzásban nem észlelhető. Egyes esetekben azonban nem lehet közelíteni. Ekkor több alkatrész összekapcsolásával állítható elő a konkrét érték.
Az alkatrészeket egymással sorosan és párhuzamosan lehet kapcsolni. A tekercs és az ellenállás esetén az eredő induktivitások és ellenállások pontosan ugyanúgy alakulnak, mint a hangszórók esetén. Soros kapcsolás esetén az értékek összeadódnak, párhuzamos kapcsolás esetén az eredő a replusz képlettel számítható. Ha például a két érték 3,3 és 2,2 mH, akkor a két tekercs sorosan kapcsolva 3,3+2,2=5,5 mH, párhuzamosan kapcsolva 1/(1/3,3+1/2,2)=1,32 mH eredőt ad. Ellenállásnál ugyanígy. A kondenzátornak fordított a logikája, ott a párhuzamos kapcsolás esetén összegződnek a kapacitások és a soros kapcsolás esetén kell a replusz képletet használni. Tehát maradva a példánál a 3,3 és 2,2 µF kondenzátorok soros kapcsolása esetén 1/(1/3,3+1/2,2)=1,32 µF, párhuzamos kapcsolás esetén 3,3+2,2=5,5 µF lesz az eredő kapacitás. Az esetek 99,9 százalékában két megfelelő értékű alkatrész összekapcsolásával a kívánt érték megfelelő pontossággal közelíthető.
A háromféle passzív alkatrész a valóságban nem ideális. A tekercsnek nemcsak induktivitása, hanem jelentős ellenállása is van, amivel számolni kell. A kondenzátoroknak is van ellenállásuk illetve az ellenállásoknak is van induktivitásuk, ezek hatása azonban a gyakorlatban kevésbé jelentős. Minőségi szempontból alapvetően igaz az, hogy azok az alkatrészek, melyek a hangszóróval sorosan vannak kapcsolva sokkal nagyobb hatást gyakorolnak a hangzásra, mint azok, melyek párhuzamosan kapcsoltak. Az alkatrészek kiválasztásakor erre érdemes odafigyelni.

Az alkatrészek típusai


Az egyes alkatrészek fizikai megvalósítása többféle lehet. A tekercs mint a neve is mutatja nem más, mint egy feltekert drót. Minél vastagabb a drót, annál többet kell belőle feltekerni. A tekercs ellenállása a feltekert drót hosszával arányosan nő, ugyanakkor a drót keresztmetszetével fordított arányban csökken. Mivel az ellenállása jelentős, a tekercsen a teljesítmény egy része eldisszipálódik. A tekercsek két leggyakoribb típusa a légmagos és a ferritmagos tekercs. A ferritmagos tekercsnél a drót egy ferrit csévetestre van feltekerve, ezáltal kevesebb dróttal nagyobb induktivitást lehet elérni. A kevesebb drót egyben kisebb ellenállást is jelent, viszont a ferritmag miatt magasabb frekvenciákon a tekercs nem viselkedik lineárisan, torzításokat visz a rendszerbe. Minőségi szempontból a légmagos tekercs a jobb megoldás, de a megfelelő helyen használva (néhány kHz-ig) a ferritmagos is elfogadható. Léteznek ezen kívül természetesen más megoldások is. Általános hifi felhasználásra ha lehet, válasszunk minél nagyobb keresztmetszetű drótból készült légmagos tekercset, de nagyobb értékeknél (>2,2 mH) a ferritmagos is elfogadható, a megcélzott minőségtől függően. A soros ágban kerüld a nagy ellenállású tekercseket.

A kondenzátoroknak szintén sokféle mutációja van. A legolcsóbb az elko, ez azonban a hangváltóban nem használható, mivel ez egy polarizált kondenzátor, de a hangfrekvenciás jel nem ilyen. A legolcsóbb már használható kondenzátor a bipoláris elko, mely nem polarizált. A hangja az árához igazodóan alsó kategóriás. Legnagyobb hátránya, hogy idővel kiszárad és veszít a kapacitásából, azonban nagy értékek (>10 uF) esetén az ára miatt a többi nem mindig kifizetődő. Használatát a közép- és magassugárzók hangváltójának soros ágában hacsak lehet kerüljük. Jobb megoldás a fólia kondenzátor, melynek számtalan fajtája van. Áruk általában a minőségi szintjüknek megfelelően alakul. Nem megyek bele a részletekbe, márcsak azért sem, mert kis odafigyeléssel néha fillérekért lehet gyöngyszemeket találni. Ilyen pl. a Primairben használt orosz kondi, mely hangzásban szerintem a sokszáz forintos kategóriában van, de a Hangszóró 2000 is nagyon olcsón árul jó minőségű Remix fóliakondikat.

Az ellenállás egyszerű jószágnak látszik, ám a hangra legalább akkora hatása van, mint a kondenzátornak. Magam sem hittem, míg nem hallottam. Ellenállásból általában 5-10W teljesítményűekre van szükség, ekkora teljesítményűt viszont általában csak kerámia ellenállásban kapni (fehér "kockacukor" - (c) shalafi66), amik minőségben már egy középkategóriás magashangszórót is nagyon visszafognak. Jobb minőségű (MOX) ellenállásokat a Visatonnál lehet vásárolni, ennél olcsóbban jó minőségű ellenállásokat a Hangszóró 2000-nél kaphatunk.
A kérdés már csak az, hogy mekkora az akkora? Ebben a kérdésben Elliot oldalán kimerítő írás van, mindenkinek, aki érti az angol szöveget javaslom elolvasni. Azoknak, akiknek ez problémát okoz, megpróbálom röviden összefoglalni. Nos tehát egy 100W-os rendszerbe Rod a mélyhangszóró impedancia korrigáló áramkörébe 10W-os ellenállást, a magashangszóró impedancia korrigáló körébe és a szintező körbe 5W-os ellenállást javasol. A tekercsekkel általában nincs probléma, de érdemes odafigyelni rá, hogy az ellenállásuk a hangszóró egyenáramú ellenállásának (Rdc, Re) 10 százalékánál ne legyen nagyobb. Ennek nemcsak a teljesítmény miatt van jelentősége, hanem az elvárt mélyfrekvenciás működés miatt is. A hangszóróval soros ellenállás ugyanis rontja annak jóságát, nem véletlenül kéri minden valamirevaló tervező program ezt az értéket.

Hangváltó spájz :)
Mit lehet tenni akkor, ha nem áll rendelkezésre a megfelelő teljesítményű ellenállás? Nos ez esetben összekapcsolhatsz többet is, a teljesítmény megoszlik. Például két 3,3 ohmos 5W-os ellenállás sorba kapcsolva megfelel egy 6,6 ohmos 10W-osnak, két 12 ohmos 5W-os ellenállás párhuzamosan kapcsolva pedig egy 6 ohmos 10W-osnak. Eltérő értékek esetén a teljesítmény az ellenállások arányában megoszlik, ha például 5,5 ohmot szeretnél kirakni 2,2 és 3,3 ohmból és a cél 10W terhelhetőség, akkor a 2,2 ohmra 10*(2,2/5,5)=4W, a 3,3 ohmra 10*(3,3/5,5)=6W teljesítmény jut, tehát ilyen ellenállásokra lesz szükség. Hosszú távon nem úszod meg, ha komolyan gondolod, akkor be kell spájzolnod néhány gyakori alkatrész értékkel, hogy tudj kísérletezni.
A fentiek egy normális, zenehallgatási célú hifi felhasználásra vonatkoznak. Ezek az értékek bőséges tartalékot jelentenek, én pl. zobel körben is rendszeresen használok 5W-os ellenállásokat, ennek ellenére még soha nem volt ebből problémám, bár nálam a teljesítménymérő műszer ritkán éri el az 1W-ot. A hangosítás más, ott a legfontosabb az üzembiztonság, ezért itt a hangváltót szükséges lehet többszörösen is túlméretezni. Nagy teljesítménynél (>200W) a legtöbb esetben megfontolandó az aktív hangváltó, mind üzembiztosság, mind költség szempontból.

Szűrők


A hangváltó törzse a szűrő, ez választja le a nem kívánt frekvenciákat. A legegyszerűbb szűrő az elsőrendű szűrő, aminek az aluláteresztő fajtája egyszerűen csak egy tekercs (a mélyközép elé), a felüláteresztő pedig a kondenzátor (a magas elé). Az alkatrészt a hangszóróval soros kapcsolásban kell bekötni.

A szűrő fokszámának növelése csavaros. A másodfokú szűrőben ugyanis egy tekecs és egy kondenzátor lesz, ebből egyik soros, a másik párhuzamos (tehát az erősítő illetve a hangszóró két pólusát köti össze) kapcsolásban. Azt, hogy a szűrő alul- vagy felüláteresztő lesz-e az dönti el, hogy a soros tag a tekercs vagy a kondenzátor. Az elsőfokú szűrőből kiindulva logikusan következik, hogy az aluláteresztő szűrő az lesz, melyben a tekercs a soros tag. És valóban így is van. :)

A harmadrendű szűrőben a másodfokúhoz képest a soros tagot ismételjük. Talán nem meglepő, hogy a negyedfokú szűrőben a párhuzamos tagot is ismételjük és ez így mehet a végtelenségig, no nem mintha a gyakorlatban olyan sűrűn alkalmaznánk negyedfokúnál nagyobb passzív szűrőket.
A szűrőkapcsolások alkatrészeinek értékeit különféle képletekkel lehet kiszámolni, de ezekre én nem fogok kitérni két okból. Az egyik, hogy semmi értelme, mert ezek a képletek nem számolnak az impedanciával és ohmos terhelést feltételeznek, a másik, hogy nem veszik figyelembe a hangszórók akusztikus szűrését és átvitelét. Továbbá vannak ingyenesen elérhető hangváltó tervező és szimuláló programok, melyek szükségtelenné teszik a képletek használatát. A későbbiekben a korrekciós áramkörökre már lesz számító szkript.

Elsőrendű váltó konstans ohmos terhelésen
Mindenképpen fontos azonban tudni, hogy ezek a szűrők ohmos terhelést (egyenes impedanciát) feltételeznek. A hangszóró emelkedő impedancia menete a szűrő ellen dolgozik, az elsőrendű aluláteresztő szűrő az impedancia emelkedésének köszönhetően nem fog 6 dB/oktáv meredekséggel vágni. A szűrő elvárt működésének eléréséhez szükséges az impedanciát linearizálni vagy nagyobb fokszámú szűrőt alkalmazni. Ezen a képen az elsőrendű szűrő átviteli görbéje látható ohmos terhelésen (1 mH/8 ohm).

Elsőrendű váltó valós hangszóró induktív impedanciás terhelésén
Ugyanez a szűrő egy valós hangszóró mindenféle korrekciótól mentes impedancia menetén a bal oldalon látható eredményt produkálja. Látható, hogy a vágás meredeksége jóval alacsonyabb, köszönhetően a hangszóró emelkedő impedancia menetének. A szűrőnek 20 kHz-en kb. 25 dB-t kellene vágnia, de a valóságban mindössze 12 dB-vel csökkenti a jelszintet.

Impedancia korrekció


Az előzőekben bemutatott szűrők kiegészíthetők egyéb korrekciós áramkörökkel is. A leggyakrabban használt és általában elkerülhetetlen korrekciós tag a hangszóró tekercse miatti impedancia növekedést kompenzáló korrekciós RC tag (gyakran zobelnek hívják), mely áll az egymással soros ellenállásból és kondenzátorból. Magát a kapcsolást a hangszóróval párhuzamosan kell kapcsolni és mindig ez a hangszóróhoz legközelebbi ág a teljes hangváltóban.

A szűrő számításához meg kell adni a hangszóró egyenáramú ellenállását (Rdc vagy Re) és a hangszóró induktivitását (Le).


mH

A kiinduló értékek kiszámításához a bal oldalon látható számoló szkriptet használhatod. Az értékek pontos meghatározására a következő módszert javaslom. Töltsd be a szimulátorba a hangszóró impedancia görbéjét, állítsd az ellenállást az Rdc utáni következő E12 értékre és addig próbálgasd a kondenzátor értékét (általában 10 uF-ről érdemes elindulni), míg az impedancia menet viszonylag egyenes lesz. Fontos tudni, hogy teljesen egyenes nem lesz, mert az impedancia nem teljesen induktív. A korrekciós tag értékeinek változtatásával a hangváltó finomhangolható, hiszen segítségével a szűrő által látott impedancia módosítható, ezáltal a keresztezési frekvencia le-fel egy kisebb tartományban mozgatható és a szűrő karakterisztikája módosítható. Mivel az áramkör a hangszóróval párhuzamos ágban van, az alkatrészekkel szemben alacsonyabbak a minőségi elvárások.

Az impedanciának nem csak az emelkedő karakterét, hanem egyes esetekben a rezonancia frekvencián mutatott kiemelését, púpját is korrigálni kell. Ez a soros lyukszűrő, mely egy-egy egymással sorosan, a hangszóróval párhuzamosan kapcsolt ellenállásból, tekercsből és kondenzátorból áll.

A szűrő számításához meg kell adni a hangszóró rezonancia frekvenciáját (Fs), a hangszóró egyenáramú ellenállását (Rdc vagy Re) és amennyiben rendelkezésre áll a mechanikus és elektromos jósági tényezőjét (Qms és Qes).

Hz



A szűrő méretezéséhez használhatod a bal oldalon látható számoló szkriptet. A lyukszűrőben nem kell alacsony ellenállású tekercset használni, hiszen a körnek tagja egy ellenállás is. Mindössze arra kell figyelni, hogy a tekercs ellenállásával kisebb értékű ellenállást használjunk. Mivel a szűrő nagyon szűk frekvencia tartományban dolgozik, 5W-os ellenállás használata bőségesen elegendő. A szűrő a hangszóró párhuzamos ágában van, ezért a minőségi követelmények kevésbé szigorúak.
Használata sok esetben elhagyható. Ha a keresztezési frekvencia és a hangváltó rendje kellően magas, a púp nem sok vizet zavar. A magashangszóróknál gyakori a ferrofluid alkalmazása, melynek köszönhetően a púp a névleges impedanciánál alig magasabb, ezért a kompenzálása szintén elhagyható. A hatása elsősorban az alacsony rendű szűrőknél (elsőfokú) jelentkezik, ezekben az esetekben a szűrő másodrendűvé alakításával a púp hatása általában sikeresen leküzdhető és két passzív alkatrésszel kevesebb is elég. A lyukszűrő használatát viszont háromutas rendszereknél a középsugárzónál általában nem lehet elkerülni. A mélysugárzó alsó frekvencia tartománybéli impedancia púpját/púpjait természetesen nem kell linearizálni, hiszen itt nem dolgozik a hangváltó.

Eltérő érzékenységek szintezése


A legtöbb esetben a többutas hangdobozokban a hangszórók érzékenysége nem egyezik meg. Ennek összeszintezéséhez ellenállás(oka)t kell használni. A legegyszerűbb megoldás a hangszóróval soros ellenállás, ennél korrektebb a feszosztó (L-Pad) használata, mely az előbbit egy a hangszóróval párhuzamos ellenállással egészíti ki. A szintező áramkörök az impedancia kompenzáló áramkör(ök) előtt legyenek, az átviteli korrekciós és a váltó áramkör(ök) után.

A szűrő számításához meg kell adni a hangszóró impedanciáját és a kívánt csillapítást.


dB

A kiinduló értékek megállapításához használd a bal oldalon található számoló szkriptet. A szimpla soros ellenállás méretezésének legegyszerűbb módja, hogy a szimulátorban olyan értéket kísérletezünk ki, mellyel a magas (közép) hangszóró érzékenysége a mélyhangszóró szintjéhez illeszkedik. A feszosztó kicsivel trükkösebb. Itt kísérleti úton úgy lehet megállapítani az értéket, hogy a két ellenállást addig variáljuk, míg a szint is és az impedancia is megfelelő lesz. Kis gyakorlat után ez már nem okoz problémát, de eleinte trükkös lehet.
Az első verzió előnye az egyszerűsége, hátránya, hogy növeli az impedanciát (ezért a növelt impedanciára kell méretezni a hangváltót), továbbá rontja a hangszóró jóságát. Mivel szintezni normális esetben a közép- és magashangszórókat kell, ezért ezek esetében ez annyit jelent, hogy a rezonancia frekvencián a görbe púposodni kezd, mintha a zárt doboz jóságát növelnénk. A második megoldás egyetlen hátránya, hogy eggyel több alkatrész kell hozzá, azonban mivel ez párhuzamos ági, használható gyengébb minőségű kerámia ellenállás is. Ezen kívül viszont rendelkezik olyan előnyökkel, melyek mindenképpen számottevőek. Az egyik, hogy (megfelelően méretezve) nem változtatja meg az impedanciát. A másik, hogy segít kisimítani az impedancia egyenetlenségeit, csökkenti a rezonancia frekvencián lévő púpot és az impedancia induktív jellegét. Így használatával (ami általában szükségszerű) a magassugárzók impedancia menete akár annyira módosulhat, hogy a rezonancia miatti impedancia korrekciós lyukszűrő elhagyhatóvá válik.

Átviteli hibák korrekciója

Azt fontos előre tisztázni, hogy mivel passzív hangváltóról van szó, erősíteni nem lehet. Egy mélyközép hangszóró gyengébb mélyátvitele nem erősíthető fel, viszont mód van a hangosabb középtartomány lecsökkentésére. Természetesen ezzel érzékenység veszik el, de ez a jobb tonális egyensúly érdekében vállalható.

Az első áramkör a közép/magas csillapító, mely a hangszóró nagyobb közép- illetve magastartománybeli érzékenységét kompenzálja, veszi le egy alacsonyabb szintre. Az áramkör az egymással párhuzamosan, a hangszóróval sorosan kapcsolt ellenállásból és tekercsből áll. A tekercs határozza meg, milyen frekvenciától dolgozzon a szűrés, az ellenállás pedig a szűrés mértékét állítja be. Minél nagyobb a tekercs és minél nagyobb az ellenállás, annál magasabban lesz a szűrés felső frekvenciája.
Az áramkör használható a baffle step jelenség korrigálására. Mi a baffle step? Azokon a frekvenciákon, melyeknek a hullámossza nagyobb a hangdoboz előlapjának szélességénél a hanghullámok megkerülik azt. Így már nem csak előrefelé, hanem minden irányba sugároz, aminek hatására az érzékenység 6 dB-lel csökken. Ez a 6 dB elméleti. A hangdobozt általában nem lehet nagyon messze húzni a helyiséget határoló falaktól (kivéve szabadtéri hangosítás és nagyon nagy szobák), ezek pedig valamelyest segítenek a mélytartományban. A valós életben ez azt jelenti, hogy az esés csak kb. 4 dB és leginkább a 150 Hz alatti tartományban jelentkezik (a mai divatos dobozformáknál a felső határ kb. 400-500 Hz). A legpontosabb persze az, ha leméred a hallgatási pozícióban az átvitelt, de megértem, ha valakinek erre nincs lehetősége. Ilyenkor a gyári mérésből kiindulva úgy kell tervezni a hangváltót, hogy kb. 400 Hz alatt az átlagosnál kb. 3-4 dB-lel magasabb legyen az érzékenység. Ha olyan dobozt tervezel, ami teljesen a falra lesz tolva, a baffle steppel nem kell számolni, mert ebben az esetben a dobozt a hang nem tudja megkerülni.
A baffle step korrekciójához nem mindig van szükség erre az áramkörre. Sok hangszórónak van egy olyan természetes kiemelése a középtartományban, mely lehetővé teszi, hogy pusztán a hangváltóval leküzdjük a jelenséget. Erre egy példát láthatsz a Primair leírásánál.

A fenti áramkör ellenkezője a mély/közép csillapító, mellyel az alacsonyabb hangnyomású magastartományhoz "hozzábutítható" az érzékenyebb középtartomány. Ez áll a hangszóróval soros, egymással párhuzamos ellenállásból és kondenzátorból.
Ez az áramkör használható a magashangszóróknál a felső tartománybeli visszaesésének kompenzálására. A gyakorlatban a legtöbbször beleintegrálható a szintező áramkörbe, mindössze a soros ellenállással kell párhuzamosan kapcsolni ("megsöntölni") egy kondenzátort. Az áramkörben a kondenzátor értéke állítja be azt a frekvenciát, mely alatt csökkenteni kell az érzékenységet, az ellenállás pedig azt szabja meg, hogy mekkora legyen a csökkentés. Az értékeket célszerű valamelyik szimulátor programmal kísérletezés alapján megállapítani. A kondenzátor kezdőértékének (feltéve, hogy a magassugárzó csökkenő érzékenységét akarjuk kompenzálni) általában a 3,3 uF megfelelő.

A két áramkör kombinációja a párhuzamos lyukszűrő (szívókör), mellyel egy meghatározott tartományban lehet a hangszóró érzékenységét csökkenteni. Ez áll a hangszóróval soros, egymással párhuzamos kapcsolású ellenállásból, tekercsből és kondenzátorból.

A szűrő számításához meg kell adni a kiemelés középpontjának frekvenciáját, a szűrő effektív szűrési tartománya, azaz a kiemelés teljes terjedelmét (szélességét) oktávban valamint az impedanciát és a kívánt csillapítás mértékét a középponti frekvencián.

Hz
oktáv

dB

Az alkatrészek kezdőértékeinek kiszámításához használt a bal oldalon látható szkriptet. Ezzel az áramkörrel gyakorlatilag ki lehet simítani az átvitelt, de ne ess túlzásokba. Az áramkörben a tekercs a csillapítás kezdetének alsó frekvenciáját, a kondenzátor a felső frekvenciáját, míg az ellenállás a csillapítás mértékét állítja be. Véleményem szerint a névlegestől 3 dB-nél nem nagyobb eltérések esetén egyáltalán nem érdemes simítgatni, csak a nagyobb és tonálisan is zavaró hibákat kell korrigálni. Ilyen lehet a szélessávú hangszórók túlságosan nagy középfrekvenciás érzékenysége, egyes magassugárzók nagymértékű kiemelése illetve a keménymembrános (alumínium, titánium, néhány kevlár) hangszórók középfrekvenciás betöréseinek szűrése. A túlságosan szűrésigényes hangszórók esetén véleményem szerint el kell azon is gondolkodni, hogy valóban jó hangszórót választottál-e.
Nos, ezzel az alapkapcsolások végére értél. A korrekciós áramköröknél is fontos, hogy ohmos terhelést feltételeznek, tehát arra az ellenállásra kell őket méretezni, amit a hangszóró a kompenzáló kör működési tartományában mutat.
Komment RSS

Mit szólsz hozzá?

Zoli (#320), 2014. november 30. 10:44:59
Szia .. Érdeklődni szeretnék, van egy visaton szélessávú hangszóróm, és csillapítani szerettem volna, a freq vitelét kb a 3-4 e hertzes tartományban néhány decibellel, vásároltam is hozzá, egy 0.1mH , 10 ohm, és 15uf-os kondenzátort, az ellenállást sorba kötöttem a hangszóróval, a tekercset és a kondenzátort pedig az ellenállásra párhuzamosan, mégsincs semilyen hallható változás a frekvencia tartományban,, nem vagyok szakértő, mi lehet a probléma ?? köszönöm a választ..
Pázmándi László (#321), 2014. november 30. 10:58:57
100uH-vel nem igazán lehet, vagy inkább nem kényelmes hatni a 3-4kHz-es frekvenciákra, 8 ohmos hangszórónál. Egyébként meg kéne nézni az impedanciamenetét, és abból kiindulva méretezni párhuzamos Notch szűrőt. De leginkább akusztikus méréssel ellenőrizni a hatását. :)
Zoli (#322), 2014. november 30. 11:28:09
Egyébként a Visaton BG20 -Hangszóróról lenne szó, és és kb 1.5-2 oktávval szerettem volna , változtatni, tehát akkor kevés a 100mH ? na igen persze az impedancia menetet is lehet korrigálni kellene....
subvoice (#323), 2014. november 30. 17:09:25
Kb. 11 ohm ezen a frekin a hangszóró impedanciája, a fenti szkripttel számolhatsz hozzá RLC tagot, de ha van rá lehetőséged hagyd a fenébe és korrigáld aktívan. Ha pl. PC-ről hallgatsz zenét, akkor digitális szűrőkkel/EQ-val sokkal több lehetőséged van és sokkal jobb minőség érhető el, mint passzív alkatrészekkel.
Zoli (#324), 2014. november 30. 17:43:15
Igen kísérleteztem már PC-n keresztül az eq- val és nagyon jól tud szólni, de szeretnék CD-ről, és lemezjátszóról, is adott esetben zenét hallgatni, és itt észrevehető a középmagas frekvenciás kiemelés, egyenlőre nyitott alkalmazásban használom a hangfalat, szubbasszus sugárzóval kiegészítve, csöves erősítő hajtja, egész jó hangja van, csak a középmagas kiemelés ne lenne ....
Pázméndi László (#325), 2014. december 1. 4:25:06
Húha. Még a gyártó szerint is 1-10k-ig emel 8-10dB-t..lapba építve meg ki tudja. A hangfal méreteitől függ, hogy hol kezd esni mélyben.
A gyártó szerint ezzel lesz egyenes:
http://www.visaton.de/vb/attachment.php?attachmentid=6572&d=1280820575

Megmondom őszintén, nekem most nincs sok kedvem és programom utánaszámolni, de az igazság, valahol a kettő között lehet.
Zoli (#326), 2014. december 2. 8:32:30
Köszönöm a linket, hát ez nagyon eltér azoktól az értékektől amik nekem jöttek ki...
károly (#327), 2014. december 6. 6:39:56
Szia szeretnék egy hangváltót építeni a saját készítésű Garry Joy koppimhoz.
Ami áll:
1db Garry 4101 Birad magasból és 1db SAL 30100 mély hangszoróból.
Kérdésem az lenne, mivel tisztában vagyok a gyártók adataival milyen hangváltót kell építenem ahhoz hogy ennek a coppy joy-nak naggyából hasonló hangja és dinamikája lehessen mint a gyárinak. ( tudom olyan sosem lesz de hasonló lehet).
Válaszod előre is köszönöm
Anonym User (#328), 2015. január 1. 20:31:33
Elnézést az Off-ért, csak arra lennék kíváncsi, hogy: Pázméndi László = shalafi66?
Csömör Oszkár (#329), 2015. február 1. 8:50:44
Szia Oszkár vagyok olvasom ezt az oldalt Kérésem lenne ehhez az oldalhoz,nekem egy pár 2550 videoton dc 70/110W 3 utas váltó kéne, sajnso a régi nem vólt a dobozban amit sajnos úgy vásároltam;látom ezen az óldalon van hozzá értő kérném jelezze ha meg tudná nekem a videotonteljes mását hangváltóját köszönöm
subvoice (#330), 2015. február 2. 16:55:54
Videoton dobozokkal kapcsolatban ezt az oldalt javaslom:
http://forum.hangszoro.net/forumdisplay.php?fid=14
Pázmándi László (#331), 2015. február 2. 23:26:01
Néha aukciós oldalakon, apróhirdetésben vannak eredeti dobozokból kibelezett VT hangváltók. :)
nDre (#332), 2015. február 9. 14:22:33
Sziasztok!
Egy kétutas 8ohmos hangváltóra köthető egy 8ohmos mközép és egy 8ohmos csipogo?
subvoice (#333), 2015. február 10. 9:30:34
Igen.
Ferkokoma (#334), 2015. február 12. 10:12:54
Sziasztok!

nDre kérdését tovább bővítve, ha a 8Ohm-os hangváltóra rákerül a 8-8Ohmos mközép és dóm, akkor a 4 Ohm-os végfok 4 Ohm eredőt fog látni (szórók párhuzamos kötésével)?
subvoice (#335), 2015. február 12. 21:20:14
Nem, az eredő 8 ohm marad.
Pázmándi László (#336), 2015. február 13. 1:39:01
Ha jól értem, mire gondolsz, a magasat és mélyet nem kötöd párhuzamosan, azok a váltó két különböző kivezetésére csatlakoznak.
Ferkokoma (#337), 2015. február 14. 22:35:30
Akkor ha 4 ohm eredőt akarok akkor mélyközép és dóm 4-4 ohmnak kell lennie 4 ohmos hangváltóra?
subvoice (#338), 2015. február 15. 9:10:11
Igen.
Ferkokoma (#339), 2015. február 15. 10:15:46
Köszönöm
Írd meg a véleményed!
Neved:
E-mail címed: (nem kötelező; spam robotok által nem felhasználható formátumban tárolódik)
Honlapod: (ha látod ezt a mezőt, hagyd üresen)
Jegyezz meg (felejts el)
Hozzászólásod: 
Kész, mehet