Helyszín

Egy barkácsműhely nagyon megkönnyíti a munkát. Én korábban a kerti szerszámtárolóban1, most pedig a garázsban alakítottam ki egy kis sarkot. A műhely egyik nagy előnye, hogy telepíthető bele satu, amire viszonylag ritkán van hangdobozépítésnél szükség, akkor viszont nagyon.

Persze vágtam és raktam össze hangdobozt én is konyhában satu nélkül, tehát enélkül is van élet, csak kicsit nehezebb és a végén alaposabban kell takarítani.

Méretezés

Egyszerűnek tűnik, de első alkalommal nem triviális az oldalak méreteinek meghatározása. Tegyük fel, hogy egy 16 cm-es hangszóróhoz kell egy 20 literes dobozt tervezni. Ehhez a mérethez megfelelő az általánosan elterjedt 18 mm vastag faanyag. Esztétikai okokból keskeny dobozt szeretnénk, ezért legyen az előlap szélessége 20 cm. A belső szélesség ekkor 20 - 1,8 × 2 = 16,4 cm. Állványra állítható dobozt szeretnénk, ezért a külső magassága legyen mondjuk 50 cm, így a belső magasság 50 - 1,8 × 2 = 46,4 cm. A belső mélység a két méret ismeretében visszaszámolható a térfogatból. 20 liter = 20.000 cm³ / 16,4 cm / 46,4 cm = 26,28 cm. Ezt nyugodtan fel lehet kerekíteni 26,4 cm-re, ennyi pontatlanság belefér. Így a mélység külső mérete 26,4 + 1,8 × 2 = 30 cm.

A doboz lapjainak méretezéséhez egy lehetséges módszer:

• Előlap: külső szélesség × külső magasság;
• Fedlapok: külső szélesség × (külső mélység - anyagvastagság);
• Oldallapok: belső magasság × (külső mélység - anyagvastagság);
• Hátlap: belső magasság × belső szélesség.

A fenti 20 literes doboz lapjainak mérete pl. így alakul:

• Előlap: 200 mm × 500 mm;
• Fedlapok (2 db): 200 mm × 282 mm (300 - 18);
• Oldallapok (2 db): 464 mm × 282 mm (300 - 18);
• Hátlap: 464 mm × 164 mm.

Anyagválasztás

A két leggyakrabban használt anyag a forgácslap (pozdorja) és az MDF. Az MDF-fel könnyebb dolgozni, a forgácslap viszont olcsóbb és ízlés dolga, de nekem úgy tűnik, hogy akusztikailag jobb anyag. Mivel nem homogén, kevésbé hajlamos egy frekvencián rezonálni, mint az MDF. Jó kompromisszum a doboz előlapját MDF-ből (a jobb megmunkálhatóság miatt), többi részét pedig forgácslapból készíteni. Anyagként szóba jöhet még a rétegelt lemez (drága), vagy az OSB lemez is, bár utóbbi nekem nem tetszik formára sem, ráadásul elég bután kopog, nem tudom, mennyire alkalmazható hangdobozban.

Az anyag vastagságát a hangdoboz felhasználási területe határozza meg. Minél vastagabbak a lapok, annál kevésbé illetve mélyebb frekvencián rezonál a doboz. A rezonanciák "szétterítéséhez" jó ötlet többfajta anyagot szendvics szerkezetben egymáshoz ragasztani. Általánosságban minél nagyobb a doboz illetve minél nagyobb hangerőre van tervezve, annál vastagabb anyagból kell megépíteni. Szobai dobozokhoz a 18-19 mm-es anyag általában megfelelő.

A lapokat egymáshoz kell ragasztani faragasztóval, én pl. a Palma faragasztót szoktam használni. Csavarozni nem szükséges, a ragasztó kellően erős, ha a doboz törik, az nem a ragasztásnál, hanem az anyagban fog bekövetkezni. Gyárilag laminált lapok nem ragaszthatóak faragasztóval, ezeknél a ragasztási felületen a laminálást le kell csiszolni, esetleg olyan speciális ragasztót kell keresni, ami ragad hozzá.

Vágás

Ha megvannak a méretek ki kell vágni a doboz oldalaihoz szükséges faanyagot. Ezt mindenképpen érdemes lapszabászatra bízni, hacsak nincsenek meg otthon a táblányi anyag szállításához / tárolásához / vágásához szükséges feltételek. Egy jobb lapszabászatban általában pár tized mm-es pontossággal dolgoznak, viszont többnyire csak egyenes, téglalap alakú vágásokat vállalnak. A további alakítást - amennyiben szükséges - magunknak kell megoldani.

Egy szúrófűrésszel (dekopír) a legtöbb kisebb vágás elkészíthető. A képen látható gép elég sokat vágott már életében a farostlemeztől a 37 mm-es konyhapultig (azzal azért mindketten megszenvedtünk). Ez a jobbik fajta noname, állítható a vágás szöge és masszív a talpa, jó fűrészlappal és egy vezetőléccel elég szép vágásokat lehet vele csinálni. Ez alá a szint alá nem szabad menni, vannak azért olyan ócska darabok is, amik tényleg semmire sem használhatóak értelmesen.

Az anyag rögzítéséhez jó szolgálatot tesznek a pillanatszorítók, a szegélyek vágásakor pedig a gérvágó. A vágás legfontosabb szabálya az ellenőrzés, inkább mérj kétszer - háromszor, mert itt nincs Ctrl-Z.

Lyukak fúrásához kelleni fog egy fúrógép. Hangdobozépítésnél a fúró viszonylag ritkán kerül elő, leginkább a köralakú kivágások megkezdéséhez szükséges. A nagyon olcsókat itt is kerüld, volt olyanom, minden szempontból tragédia volt. A fúrógép amúgy is olyan eszköz amire többször is szükség van a lakás körül, egy korrekt középkategóriás gépet csak egyszer kell megvenni és utána egy életre kiszolgál.

Egy jó fúrókészlet szintén sokszor jól jön. Ezeket a készleteket Németországban néhány ezresért szórják, de itthon is biztos lehet ilyesmiket kapni. Nem profi holmi, de hobbi szinten nagyon jó, ha kéznél van egy ilyen. Szintén hasznos egy csavarhúzókészlet, nem csak a hangdobozépítéshez.

Elektronika

A passzív hangváltó nem egy kényes állatfajta. Szép nagy alkatrészekből áll, egy csőrös pillanatpákával nyugodtan neki lehet esni.

Forrasztó ónból a toll kialakítású nekem bevált, annyira nem forrasztok sokat, hogy megérje a nagyobb kiszerelés. Egy alap multiméter sem baj, ha van.

Felületkezelés

Ez már asztalos szakterület, amihez én nem különösebben értek. Általában öntapadós tapétát használok amit oldalanként helyezek fel. Ez elég jó, ha a felület sima, egy jó tapéta majdnem úgy fog kinézni, mint a gyári laminálás. Lehet festeni is, én egyszer próbáltam lazúr és lakk kombinációt a Lancetta2 építésekor, szerintem nem lett rossz. Öntapadós tapétát használtam az Artix3 és a Primair4 dobozoknál.

Munkavédelem

Az első mindenképpen az egészség. Nyilván a szerszámokat ésszel kell használni, de ez csak a fizikai rész. Elsőre talán majomkodásnak tűnhet, de igenis kell a védőszemüveg és nagyobb munkákhoz a légszűrő maszk sem butaság. A szemüveget semmiképpen se spórold el, párszáz forintos tétel. Már négy lyuk kivágásakor is rengeteg fűrészpor keletkezik, ami főleg MDF esetén nagyon apró szemekből áll, ráadásul az MDF felépítéséből adódóan nagy mennyiségben mérgező is. Ha a maszkot nem is, a védőszemüveget mindenképpen használd, nekem elég volt egyszer megtapasztalni milyen érzés a napokig égő, sajgó szempár. Maszk híján a vágások alatt próbálj minél kevesebb és kisebb levegővétellel dolgozni és gyakran tarts szüneteket, hogy a levegőben szálló fűrészpor leülepedjen.